Az ORION vagy Kaszás csillagkép A görög mitológiában Orion félelmetes vadász, akinek nevéhez sok hõstett fûzõdik. Az egyik legenda szerint Orion hencegésével magára haragította Gaia földistennõt, aki a Skorpiót (Scorpius) küldte Orion elpusztítására. Azóta a vadász és gyilkosa kerüli egymást: soha sem látszanak egyszerre az égen – amikor a Skorpió felkel, az Orion lenyugszik és […]

Az ORION vagy Kaszás csillagkép

A görög mitológiában Orion félelmetes vadász, akinek nevéhez sok hõstett fûzõdik. Az egyik legenda szerint Orion hencegésével magára haragította Gaia földistennõt, aki a Skorpiót (Scorpius) küldte Orion elpusztítására. Azóta a vadász és gyilkosa kerüli egymást: soha sem látszanak egyszerre az égen – amikor a Skorpió felkel, az Orion lenyugszik és fordítva.

Más változat szerint szerelmi kalandjainak egyike okozta Orion végzetét. Utazásai közben elvetõdött Kréta szigetére, ahol beleszeretett Artemiszbe, a vadászat istennõjébe. Artemisz azonban féltékenységében Ortügia szigetén nyilával halálra sebezte. Aszklépiosz, a gyógyítás istene (akit Kígyótartóként [Ophiucus] szintén az égen láthatunk) megpróbálta feltámasztani, de Zeusz megakadályozta ebben, mondván, hogy amit az egyik isten elvégzett, azt egy másik
ne változtassa meg. Hõstettei jutalmául azonban Oriont és két hû társát; a Nagy Kutyát és a Kis Kutyát (Canis Minor) az istenek az égre helyezték.
Régen a magyarok az Orion csillagait Kaszásnak nevezték, talán mert a nyári rekkenõ hõségben, aratás idején, a Nap éppen ennek a csillagképnek a közelében járt, s úgy gondolták, hogy virradattól napestig figyelemmel kíséri a földiek munkáját
Más elképzelés szerint az Orion nagy csillagnégyszöge a Kaszáló, három, csaknem egy vonalban látszó csillaga pedig a Három Kaszás. A Kaszálón – mint ahogyan sokszor a valóságban is – madárfészket találunk: a derekát jelzõ három csillagtól, a Három Kaszástól kissé délebbre. A szabad szemmel is látható halvány foltocska egy távoli csillagközi gáz- és porfelhõ, a Nagy Orion-köd. Eleink elég találóan Fürjfészeknek nevezték. Ma már tudjuk, hogy valóban fészekrõl van szó, csakhogy itt madárfiókák helyett születõ csillagok vannak a kozmikus bölcsõben .
Az Orion öve – a három, szinte egy vonalban látszó csillag – elég feltûnõ jelenség ahhoz, hogy megragadja figyelmünket. A székelyek Bírópálcának, Bírák gyûlésének is nevezték. A Háromkirályok elnevezést bizonyosan a Jézus születésével kapcsolatos bibliai történet sugallta, hiszen e szép csillagok valóban illõ fényei a karácsony esti égnek. De mondták Juhászbotnak, Pásztorbotnak is. Az arató népség után biceg a Szilkehordó, más néven a Sántakata (3. ábra). A régiek szerint akkor sántult meg, amikor belelépett az egyik legény elhagyott kaszájába. Egyes vidékeken a Nagy Kutya legfényesebb csillagát, a Szíriuszt nevezték Sántakatának, akinek alakja néhány halványabb csillaggal együtt rajzolódott ki. A Szíriuszt más néven is ismerték: Árvalány szeme, vagy Tündérfõ.