Ursa Maior vagy Göncöl szekere A görög mitológia szerint Kallisztó Lycaon (Lükaón) Arkadia egykori királyának volt a lánya. Artemisz istennõ vadásztársaságába tartozott, és hasonlóan szüzességet fogadott, mint az istennõ. Kallisztó legkedvesebb társa volt Artemisznek.Egy napon Zeusz szerelmes lett Kallisztóba. Zeusz csak úgy tudta elcsábítani a nimfát, hogy Artemisz alakját öltötte magára, közelébe férkõzvén megerõszakolta. Kallisztó […]

Ursa Maior vagy Göncöl szekere

A görög mitológia szerint Kallisztó Lycaon (Lükaón) Arkadia egykori királyának volt a lánya. Artemisz istennõ vadásztársaságába tartozott, és hasonlóan szüzességet fogadott, mint az istennõ. Kallisztó legkedvesebb társa volt Artemisznek.
Egy napon Zeusz szerelmes lett Kallisztóba. Zeusz csak úgy tudta elcsábítani a nimfát, hogy Artemisz alakját öltötte magára, közelébe férkõzvén megerõszakolta. Kallisztó állapotos lett. Teljesen megzavarodott a történtek miatt, és megpróbálta elkerülni Artemisz istennõt és a társaságát. Késõbb csatlakozott hozzájuk és egész kilenc hónapig sikerült eltitkolni állapotát. Egy napon vadászat közben Artemisz elhatározta, hogy megfürdik a hûs hegyi patakban és invitálta a társaságot is. Kallisztó kénytelen volt levetkõzni, ezáltal felfedve terhességét. Artemisz nagyon megharagudott és elûzte Kallisztót. A szerencsétlen elmenekült az erdõbe és ott szülte meg fiát Arkaszt. Héra, amikor tudomást szerzett a dologról Kallisztót medvévé változtatta.

Tizenöt évvel késõbb, miután Arkasz felnõtt, és nagy vadász vált belõle, vadászgatás közben találkozott Kallisztóval. Az anya felismerte a fiát, de Arkasz nem ismerte meg az anyját. Arkasznak feltûnt a medve furcsa viselkedése, de amikor a medve meg akarta ölelni, Arkasz támadásnak vélte és rátámadt a medvére. Az anyja menekülni kezdett. A vadásztársaság üldözõbe vette, Arkasz vezetésével, mikor már eléggé megközelítették a fiú a dárdájával megcélozta a medvét. Szerencsére Zeusz figyelte az eseményeket és forgószelet támasztott, amivel eltérítette a dárdát. Ezután Zeusz medvévé változtatta a gyermeket is és felhelyezte õket az égre a Pólus közelébe, Kallisztót a Nagy Medve, Arkaszt pedig a Kis Medve képében.
A magyar monda szerint, Göncöl híres csodatevõ táltos, félisten volt, aki az emberek közt járva mindenkit meggyógyított a szekerén található gyógyírokkal, titkos és rejtett dolgokat ismert, beszélni tudott a fákkal és a madarakkal. Egyszer eltört szekerének rúdja, de senki nem segített neki. Haragjában a lovak közé csapott s felrepült az égbe. Azóta ott kocsizik görbe rúdú szekerén.

Göncölt a magyarok Öregistenével is azonosítják. Más mese szerint inkább a keresztények Szent Péteréhez hasonló volt: õ õrizte az egek kapuját, és válla fölött lehetett az Öregisten színe elé jutni. Közkedveltsége és kivételes tisztelete alapján úgy tûnik, hogy az egyetlen magyar félisten, talán éppen a sokat emlegetett Magyarok Istene, a magyarok csillagistene, aki villámhordó szekerével a Hadak Útján, a Tejúton dübörög végig.
Több változat van arra is, hogy miért görbe a szekérrúd. Lehet, hogy Göncöl a csárdában mulatott, s borosan hazafelé tartva nekihajtott valaminek, vagy azért, mert a gonoszok lehúzzák. Van, aki tudni véli, hogy a Boszorkány Szeme (Arcturus neve a Csallóközben) húzza le a rudat. A rúd egyébként erre a csillagra mutat.
Kisgöncöl
Derült, holdtalan éjszakán a Göncölszekér felett, fényes csillagokban szegény égterületen lehet rábukkanni a Kis Göncölre, amit a Göncölszekérhez való hasonlatosság miatt Göncöl Másának is neveznek. Szintén hét csillagból áll, a legfényesebb a rúdjának utolsó csillaga, a Sarkcsillag. A Kis Göncöl észrevehetõen kisebb, mint a Nagy Göncöl, de ugyanúgy négy kerék és a rúd alkotja, csak éppen a rúdja felfelé görbül. Egyéb névváltozatai: Kicsiszekér, Küzsdegszekér, Nagyasszony Társzekere, Nagyboldogasszony csillaga, Tündérasszony csillaga, Tündérasszony Palotája. A Kis Göncöl megegyezik a Kis Medve csillagképpel.